Település története:
Mezőlak néven először 1286-ban tűnt fel a korabeli oklevelekben. A középkortól a XVII. század közepéig a Zámbó-család birtokolta. Itt volt az uradalom központja és a család székhelye. A század közepén - különböző jogcímeken – mások is szereztek részeket, majd a XIX. században az Esterházy családé lett az egész uradalom.
Az újbirtokos a régi Zámbó-javakból megszervezte a mezőlaki uradalmat, s így Mezőlak újra uradalmi székhellyé vált. A jobbágyokra 1488-ban 19 Ft országos adót vetettek ki. A népesség 1531-re jelentősen megnövekedett. A törökdúlás idején erősen megcsappant . Portáinak 57,7 %-.át égette fel a török. Később 1567-ben behódolt az ellenségnek. Még 1648-ban is hódoltsági terület, fizette a hódoltsági adót.
Határa 1720-ban kétnyomású, egy századdal később pedig már háromnyomású. Földje termékeny. Lakosai jó állattenyésztők. Híres a szarvasmarha – és juhtenyésztésük Úrbéri terheiket ekkor már szerződés szabályozta. A tizedet a győri püspöknek fizették, az uraság 1702-ben megengedte az elszegényedett falunak, hogy a Tapolca vizén – saját költségen – új malmot építhessen. Hasznának kétharmada a falué, egyharmada pedig az uraságé. A földesúrnő – Dersenics Erzsébet – a kényszerhelyzetben lévő községet az engedély megadása fejében megzsarolta, szolgáltatást és ajándékot követelt.
Lakossága – az úrbérrendezés idején – részben örökös, részben szabadmenetelű. Az 1818-ban összeírt 78 családból 41 telkes, 12 nemes, 23 házas és 2 házatlan zsellér. Egy jobbágytelekhez egy hold belsőség, 15 hold szántó és 7 hold rét tartozott. Lakosság jogszolgáltató fóruma az uraság mezőlaki úriszéke volt.
Mezőlak népe az újkorban a XVIII. század közepéig a református hitet vallotta, később 1817-ben már 24 római katolikust is nyilvántartottak 529 főnyi lakosságból. Temploma 1623-ban épült, felújításra 1838-ban, 1911-ben , 1972-ben valamint 2002-ben került sor.
A község földesura 1836-ban gróf Esterházy Miklós, aki az 5119 holdas határ felét még a jobbágyfelszabadítás után is bírta. Az Esterházy család 1895-ben 2242 holddal, 1935-ben pedig 3158 holddal rendelkezett .
A XX. században erősen fejlődni kezdett Pápa közelsége, kitűnő földje és a mocsarak lecsapolása révén. Népessége meg háromszorozódott. 1941-ben lakosságának 15%-a – 221 fő – élt iparból 74 %-a mezőgazdaságból. Ez időben a Pápai járás legjobb állattenyésztő községe. 1935-ben 1000 szarvasmarhát és 1700 sertést tartottak. Híres juhtenyésztése ekkora már visszafejlődött. A község területe 1948-ben és 1952-ben csökkent. Előbb 69 holdat, majd Kismátyusházával 405 holdat csatoltak a szomszéd községekhez, illetve Pápához.
Mezőlaknak 1467 lakosa volt 1969. júliusában. A lakosság nagyobb része a helyi Kinizsi Termelőszövetkezetben, kisebb része pedig a Pápai ipari üzemekben helyezkedett el. Az első termelőszövetkezet 1952. március 9-én alakult 24 taggal , március 9-e néven. Feloszlott 1956-ban. Három évvel később, 1959. február 22-én Szerencs Fel névvel alakítottak új szövetkezetet , amely 1962-ben a békási termelőszövetkezettel egyesült.
Ekkor vette fel a Kinizsi nevét. A termelőszövetkezet ekkor 2849 hold területű: 252 tagja közül 119 nyugdíjas és járadékos. Fő üzemág a növénytermesztés és állattenyésztés, ezen belül a baromfi hízlalás és a kertészet. Ma a tsz. központ Mezőlakon székel Kinizsi Pál Mg. Tsz. néven.
A Szövetkezet szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik.
Szántóterülete: 1000 ha
Gyep,rét: 250 ha
A szántóföldi növények közül kalászos gabonafélék termesztésével, kukorica és silókukorica termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termények részben az állattenyésztési ágazat takarmányozását hivatottak szolgálni, részben piaci értékesítésre kerülnek.
Az ipari növények közül a cukorrépát a Petőházi AGRÁNA cukorgyár felé értékesítik. Az olajos növények közül a napraforgó termesztés a meghatározó.
Szarvasmarha tenyésztés területén tejtermeléssel és növendék állat előállítással foglalkozik a Szövetkezet.
500 db a tejelő tehén állomány és 500 db a növendék állat létszáma. Termelési szerződéssel a Zalaegerszegi Pannon Tej Rt-vel létesített kapcsolatot a Szövetkezet. Munkaerő foglalkoztatási létszáma 76 fő.
Gépállomás is alakult itt 1949-ben, amely 1965. júliusától gépjavító állomásként működött. A Bakony Művek Gyáregysége 1976-tól.
Az egykori kisközséget először 1922-ben nyilvánították nagyközséggé. Korábban 1895-ben Mihályháza közigazgatási területe. Önálló községi tanácsa 1963-ban Békás,1970-ben Mihályháza, 1977-ben pedig Nemesgörzsöny, Nagyacsád községi tanácsaival egyesült.
Mezőlak községnek 1060 fő lakosa van.
Kultúrházat, gépjavító műhelyt, üzemi konyhát Mini ABC-t, iskolát és sportpályát építettek a felszabadulás után.
Orvosi, fogorvosi rendelő, tanácsadó épült 1983-ban. Bővítették a tanácsházát 1985-ben. Ugyanebben az esztendőben vízművel és új óvodával gyarapodott a község. Két szolgálati lakás épült 1979-1980-ban. Portalanították, aszfaltburkolattal látták el az utcákat. Új utca nyílt 1979-ben (23 házhellyel) Munkácsy, 1984-ben pedig Bartók néven (18 házhellyel).
Villanya már 1929. évtől van a községnek. Az utóbbi években jelentős villanyhálózat bővítést végeztek. Vasút és autóbuszjárat köti össze Mezőlakot Pápával és a szomszédos községekkel.
A község neves szülöttje Nagy Pál forradalmár, aki 1938-ban – a nemzetközi brigád tagjaként – a spanyol polgárháborúban esett el. Emléktábla őrzi emlékét a kultúrotthon falán.
A községben 1997. évben a MESTA Bt. telepedett le, ahol személygépkocsikhoz gyártanak különböző alkatrészeket, majd később ennek utódjaként 2002. év óta üzemel jelenleg is a faluban Johnson Controls Mezőlak Kft. gyáregység. Ebben az üzemben kb. 370 fő dolgozik, nemcsak Mezőlak községből, hanem a környező községekből is ingáznak ide dolgozók.
Sokan dolgoznak a pápai ipari üzemekben, vállalatoknál, a Pápai Agroprodukt Zrt. Kistimapusztai majorjában.
A faluban néhány vállalkozó is munkát biztosít a dolgozni szándékozó embereknek.
Községünkben található a Téti székhelyű SOKORÓ Ipari és Kereskedelmi Kft. üzeme, ahol közel 40 dolgozót foglalkoztatnak. Tevékenységi körük döntően a fémmegmunkálás köré koncentrálódik, ezen belül is a mezőgazdasági gép részegységek, valamint a hegesztett szerkezetek gyártása a termelés meghatározó profilja a központi gyár számára.
Tevékenységük és termékskálájuk az alábbi honlapon tekinthető meg:
www.sokoro.co.hu
Varga Sándor helyi vállalkozó is foglalkoztat embereket, ahol széleskörű tevékenységet végeznek mezőgazdasági és ipari munkát is ellátnak egyaránt.
Vadász Csaba ugyancsak helyi vállalkozó által vezetett Szövetkezet is munkalehetőséget biztosít a mezőgazdaságban dolgozni vágyók számára.
Jelentős lakott helyei voltak:
- Asszonyfa
- Mátyusháza
- Sóspuszta
- Szélmezőpuszta
Hol található Mezőlak?
Az 1060 lelkes Mezőlak Veszprém megye nyugati részén, Pápa és Celldömölk közötti vasút mellett , Pápától 10 km-re található.
Hatvan km-es körzetben, három nagy város található: Győr, Veszprém, Szombathely. Bármelyik könnyen megközelíthető.
